Ezek közül az egyik legérdekesebb a mozgókép, amely már a XIX. század végén elindult hódító körútjára, köszönhetően a Lumière fivéreknek. Nem sokkal később már hang is társult a némán pergő képkockákhoz, és a 20-as években már megjelent a hangosfilm is.
A XX. század hajnalán Budafokra is eljutott a mozgókép, és 1903-ban vetítették le az első filmeket a községben. A figyelemreméltó szórakozási lehetőség mögött a verseci származású Meckl család állt. Meckl Gusztáv az Ország úton (ma Mária Terézia út) lévő telkükön állíttatta fel a filmszínházként szolgáló sátrakat az említett 1903-as vetítéskor. Az első állandó mozit Meckl és felesége a Kossuth Lajos utca 72-ben építtette föl. 1909. december 26-án tartotta nyitó előadását az Attila mozgó. Az 1926-os várossá nyilvánítás adta meg a lökést ahhoz, hogy megépüljön Budafok első filmszínháza, Hornisch György fatelepének helyén, a Városház térre néző telken (ma itt áll a Promontor Udvar). A megnyitóról a Budafok és Vidéke 1928. szeptember 8-i számában emlékezett meg. Az Attila filmszínház megnyitó ünnepségén a városvezetésen kívül részt vett Auguszta főhercegasszony is. Az ünnepségen a Budafoki Dalárda lépett fel és a Magyar Hiszekegyet adták elő. Az Attila filmszínház impozáns épülete 840 fő befogadására volt alkalmas, így Budapest harmadik legnagyobb ilyen jellegű intézménye volt. A filmszínház elnevezésből következik, hogy nem csak mozgóképet, hanem színházi előadásokat is megtekinthetett falai között a közönség. Elismert színészeken kívül rendszeresen lépett fel a Vasas Műkedvelők Egyesülete is a 20-as és 30-as években. Az 50-es években az Attila filmszínházat is utolérte az államosítás. A nézőtér és mozi nagy átalakításon esett át a 60-as években, így már széles vászonra készült filmeket tudtak bemutatni. Végül 1966-ban a mozit bezárták, és az épületet lebontották. Ekkor kezdődött meg ugyanis az új városközpont építése, amelynek során a közeli Leányka utca környékét is teljesen elbontották.
A Városház tér és az Attila filmszínház (a kép forrása: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Budafok másik mozija az Árpád mozgó volt, amely az Árpád utca 1-3. szám alatt működött 1910-től. Tulajdonosa Simonyi Lőrinc volt, halála után pedig felesége vitte tovább a mozi működtetését az 1940-es években. Sajnos ez a mozi sem működik már. A mozi műsorának felépítése a következőképpen nézett ki egy korabeli plakát alapján: hétköznap egy filmet vetítettek, míg vasárnaponként délután négy, hat és nyolc órakor kezdődtek az előadások. A filmek mellett híradót is megtekinthettek a nézők.
Mivel Budafok várossá nyilvánításának idején Kelenvölgy is a településhez tartozott, érdemes pár szóban az ottani moziról is megemlékezni. Annál is inkább, mivel éppen 100 éve, 1926-ban nyitotta meg kapuit. A villanyvilágítás bevezetésével egy időben nyílt meg a Kelenvölgyi mozgó, Csimcsik István kocsmárosnak köszönhetően. Ma a Kardhegy utca 2-es szám alatti épületben, sok funkcióváltás után, 1981 óta a Kelenvölgyi Közösségi Ház működik.
Gyönki Viktória történész, muzeológus