Az 1929. év végén jelentkező gazdasági világválság Magarországon is megjelent. Természeresen városunk is érezte ennek hátrányait. A nehéz sorsú, hátrányos helyzetű szegények részére a Római Katolikus Egyház ingyenkonyhát állított fel. Az ingyenkonyha, mely a Síp és a Felsősas utcákban működött, kezdetben napi 1000 adag ételt osztott ki, majd ez 1930. december 15. és 1931. március 19. között már 120 ezer ingyenebédet jelentett. Az 1932. évben folytatódott az ételosztás. Ekkor 1931. december 13. és 1932. április 17. között 225 498 adag étel került kiosztásra. Az ételek alapanyagát a budafoki virilisták és a városháza tisztségviselői és képviselő-testületének tagjai biztosították.
1934-ben megalakult a Corporatio Emericana Promontoriana, az Imrés Szövetség Promontori Csoportja. Első vezetője dr. Mattyasovszky Pál fővárosi bíró, településünk lakója volt. Célja Budafokon a jótékonykodás, a műveltség terjesztése volt, a politika teljes kizárásával. Budafok munkásai körében komoly sikereket, elismerést vivtak ki. Még ugyanebben az évben letelepedtek Budafokon a Magyar (vagy Egri) Norma Szegénygondozó Nővérek. Első feladatuk a szegények eltartása, támogatása volt. 1936. februárjában átvették a Pannónia utcai óvodát és az iskola napközijét.
1934-ben megkezdték a Balatoni út építését az egykori Panoráma nagykanyar és a mai Szoborpark közötti területen. (A tétényi folytatása 1935-ben készült el.) Az 1935. év eseménye az új BIK pálya felavatása. (Az első a mai Szent István téri játszótér helyén még az 1920-as években létesült, a NETZ-féle nagyközségi kertészet helyén.) Az új pálya helyén ma a 6-os út és az OMV benzinkút található. A pályaavatón a Fradi 10 : 3-ra legyőzte a BIK-et.
1937-ben kezdték vetíteni a mozikban az 1936-ban - a jelentős részben a Háros-szigeten - felvett Aranyembert. A főszereplő Kiss Ferenc volt, mellette Csortos Gyula és Rózsahegyi Kálmán szerepelt. Ha már a filmnél tartunk: 1926 és 1945 között a Magyar Filmhíradókban több mint 25 alkalommal szerepelt Budafok.
A település életében nagy változást jelentett az új közlekedési rend: 1941. november 9-én hajnali 3 órakor állt át Budafok és környéke a jobboldali közlekedésre. Ez az első hetekben bizony zavarokat okozott Budafok életében. 1943. április 17-én pedig egyirányúsították a Kossuth Lajos utcát Tétény felé, az Apponyi utat (a mai Mária Terézia utcát) pedig Albertfalva irányában.
Budafok és az egész ország életében a legszomorúbb történet a második világháború. Legsötétebb napja Budafoknak 1944. július 27. Erre a napra kaptak parancsot a Szövetséges Légierő gépei, hogy semmisítsék meg a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémművek hadiüzemét és lőszergyárát. Ma már kideríthetetlen, hogy mi okozta a tévedést, de a bombák jelentős része Budafokot érte. A Városház tér egy részét, a Beniczky Ferenc utcát, (a mai Leányka utcát), a Magdolna utcát, a Budafoki temetőt, a Veréb utcát és környékét érték a találatok Több mint 380 ház sérült, illetve semmisült meg. Számos polgári áldozata is volt a bombázásnak.
Kép: a Budafoki Temető, 1944. július 27.
1944. december 25-én Nagytétény felől, illetve a Balatoni út felől a Péter Pál utcán keresztül megérkeztek a szovjet, pontosabban az ukrán csapatok, így a 33. ukrán front Tolbuhin marsall vezetésével, a 23. lövészhadtest Grigorovics őrnagy vezetésével, a 316. lövészhadosztály, valamint az 1077. ezred Orehov őrnagy parancsnoksága alatt. 1945. január 9-én pedig Zsdanov lett Budafok és Budatétény katonai parancsnoka.
Garbóci László helytörténész