Albertfalva és Budatétény sorsa
Albertfalva és Budatétény községek Budafok várossal való egyesítésének ügye jelentékeny lépéssel került előbbre a vármegyei törvényhatósági bizottság f. hó 25-én megtartott rendkívüli közgyűlésén. A vármegyei törvényhatóság dr. Tarnay Árpád vm. t. főjegyző előterjesztésére egyhangúlag elhatározta, hogy Albertfalva és Budatétény községek Budafokkal való egyesítését a m. kir. belügyminisztériumnak javasolja.
A vármegye állásfoglalása a legteljesebb mértékben megfelel a 115.800/1925. számú belügyminiszteri rendelet intencióinak. A határozat megállapítja, hogy úgy Albertfalvának, mint Budatéténynek földrajzi fekvése és Budafokkal való összeépültsége valamint azonos gazdasági és társadalmi viszonyaik, mint pedig a magasabb közigazgatási szempontok is az egyesítést közérdekből szükségessé teszik és ezzel szemben nem forog fenn semmi oly magasabb állampolitikai érdek, amely az általános szabály alól Albertfalva vagy Budatétény kivonását indokolná.
A határozat, különösen Albertfalva községre vonatkozóan megállapítja, hogy a lapunk múlt számának vezetőhelyén említett s a Budafokra való ráutaltságot igazoló körülmények mind fennforognak s hogy ezekkel szemben azok az indokok, amelyeket Albertfalva képviselőtestülete az egyesítés ellen felhozott, részint teljesen alaptalanok, részint merőben jelentéktelenek. S megállapíttatott, hogy a kettős vasúti sínpár s a villamosvasúti töltés nem képezi a két község teljes összeépülésének természeti akadályát. Ez a sokat hangoztatott nagy érv különben is töltetlen bomba volt, mert hiszen a vasúti sínek s a villamosvasúti töltés Budafok területén jóval belül s nem a két község határán fekszik.
Megállapíttatott az is, hogy az a másik nagy ellenérv, miszerint Albertfalva síkságon, Budafok pedig hegyen fekszik, ugyancsak nem lehet akadálya az egyesítésnek, mert hiszen akkor Budát Pesttel sem lehetett volna egyesíteni. Különben is ez a „síkság” nem is olyan régen még Budafok „síksága” volt.
S végül az az érv, hogy a Budafokkal való egyesítés Albertfalva helyi érdekeit veszélyezteti, meghallgatásra azért sem találtatott, mert Albertfalva vagyonának és jövedelmének csupán Budafok javára való felhasználása magának az egységes városnak érdekeivel is ellenkeznék, sőt a fővároshoz legközelebb fekvő városrésznek minden előnyben való részesítése tételezhető csak fel s mivel Albertfalva ily irányú érdekeinek védelme intézményesen is biztosítható.
A törvényhatósági bizottság Albertfalva és Budatétény községek idecsatolásának feltételéül egyes kikötéseket hozott a m. kir. belügyminiszternek javaslatba. Így:
A Budafok rendezett tanácsa városba beolvasztandó két község a lakott helyek jegyzékében továbbra is fenntartatik.
Mindkét község Budafok városban mint mindenkor külön-külön képviselőtestületi tag választó kerület tartassék fenn 6 választott rendes és 2 póttaggal. Ugyanannyi virilis képviselőtestületi tagja legyen ezen községek adózói közül a városnak, még azon esetben is, ha az egész város adózóihoz viszonyítva reájuk kisebb számú virilis tagság jutna. A virilis tagok száma az adózás arányában e városrészek javára csak szaporodhatik, de sohasem csökkenhet.
Gondolkodás történt a két község eddigi alkalmazottai körül Forgó Henrik főjegyzőnek városi tanácsnokká, Barna Imre adóügyi jegyzőnek s Peller József főjegyzőnek pedig I. osztályú aljegyzőkké való kötelező átvételéről. Albertfalva közművei mindaddig, amíg azok kezelése az egész városra nézve legalább azonos föltételek mellett meg nem történhetik – külön kezelendők.
Albertfalva készpénze és ingatlan vagyona a város vagyonleltárában az albertfalvai kerület vagyonaként külön kezelendő s csupán ezen kerületben létesítendő intézményekre, közművekre és beruházásokra fordítható!
Mindkét idecsatolandó községben az adófizetés eszközlése, valamint kisebb fontosságú kérelmek felvétele céljából a város pénztárosa, ellenőre és egyik átvett jegyző hivatalosnapot tartani és oda kiszállni köteles.
A vármegye tehát elég bőkezűen gondoskodott különösen Albertfalva érdekeinek védelméről. Albertfalva csak nyerhet, de semmi esetre sem veszthet a csatlakozáson.
Itt volna az ideje, hogy ezt ott is mindenki belássa. Minden jogos és közérdekű igény ki van elégítve, legfeljebb csak egyesek külön érdeke és önzése marad kielégítetlen. Ezek bizonyára megkísérlik a lehetetlent is, hogy Albertfalva józan népét a saját önző céljaik érdekében folytatandó további harcba belevigyék. Mi azonban hisszük, hogy a község népe föleszmél, valódi érdekeit felismeri, s velünk vállvetve fog munkálkodni, mindnyájunk közös feladatának teljesítésén: Budafok rendezett tanácsú város népének kulturális fejlődésén, gazdasági és szociális boldogulásán.
Budafok és Vidéke, I. évfolyam, 3. szám - 1926. február 28.